«

»

jan 05

Beszéljünk egy kicsit minden idők legrosszabb filmjéről

Nem csinálok abból rendszert, hogy filmeket elemzek ki, hiszen nem is értek hozzá, fogalmam sincs semmi szakszavakról, semmiről. Viszont egyszerű emberként azt azért meg tudom osztani, hogy mit láttam a filmben, és miért tituláltam ezt a terméket a nevén. Miről is beszélek épp.?

Viszonylag régi ez a film, mikor megjelent, már két éves voltam, amerikai horror, egy igazi “kultuszfilm”,

“Amerikában 1999. július 30-án mutatták be a filmet és nagyon sikeres lett. A népszerűség hatására 2000-ben folytatás is készült. 60 ezer dollárból készült az Ideglelés, és 248,6 millió dolláros bevételt hozott a pénztáraknál. A magyar bemutató ismeretlen.”

Nem tudom, hogy mivel lehetett sikeres… Talán a saját egyszerűségével, amit három bármelyik másik, véletlenszerűen összecastingolt ember is meg tudta volna csinálni. Hogy mennyi a mozikasszák bevétele, így talán soknak néz ki, de ha melléteszünk egy híresebb filmet, teljesen véletlenül, most a Vasemberre kerestem rá, 318 412 101 $ a bevételük, ami ugyan nem sokkal, de több.

Azon, hogy a magyar bemutató ismeretlen, már meg sem tudok lepődni. Én sem vállalnám fel a pofámat egy ilyen szar után.

No de miből is áll ez a film.? Három egyetemista (két faszi és egy nőstény) kiutazik a Blair-i boszorkány felkutatására abba a híres erdőbe. Igazán érdekesnek indultak a kezdetek, szinte már elhittem, hogy lesz benne izgalmas jelenet is. Az első estén már ünnepeltek, füves cigi, pia, micsoda komoly kutatás, és miyen szép tőlük, hogy még ezt is megörökítik. Másnap reggel, nem hiszitek el, mi történt: “- Te jó Ég! Ezt nézzétek! Valaki iderakta ezeket a köveket! Ezek tegnap még nem voltak itt! Valaki itt járt!” Ilyenkor azért el kell azt is képzelni, hogy hogy történt a kulisszák mögött: ” – Srácok, nincs semmi új ötletem, mi lenne, ha hoznánk néhány kavicsot, dombokba dobáljuk őket és utána beizzítom a kamerát és botrányt csinálok belőle.? ” – Ó, micsoda remek ötlet! Bárcsak nekem jutott volna eszembe!” Vándorolnak az erdőben, átkelnek egy folyón is, milyen nagyszerű, ahogyan eggyé válnak a természettel, nagy dohányosok, el is hiszem, hogy külön zacskót vittek magukkal, hogy abba gyűjtsék a csikkeket, akkor már tanulságos, kellemes kis cserkészút lenne ebből a filmből. De legalább bemutatták a határtalan önzést és hazugságot, mikor még hárman voltak, az egyik faszi már nagyon pangott a bagóhiánytól, természetesen este elmarták a boszorkány karmai, de mi ezt nem láttuk, csak a nőt az ő saját, őrült, rikácsoló, idegesítő hangjával. Hogy futnak a sötét erdőben, egyszer azt mondva, hogy “gyere, te rohadék!” utána visszamenekülve a sátrukba. Én pedig minden percben arra vártam, hogy történjen már valami. Tehát  az egyik srácnak annyi, gondolatunk szerint senkinek sem volt már cigije, mikor is aztán másnap napközben a másik csávó így szólal meg: ” – Találtam még cigit a táskám alján.” Egy egész dobozzal! Na nem.. Egy dohányos ember mindig tudja, mennyit tart magánál, és hogy éppen hol van, ez hihetetlen ellentmondó. Szerintem az járt a fejében, hogy ha azelőtt előveszi, túl gyorsan elfogyna, így inkább nem segíti ki a barátját. No de mindegy, haladjunk a szálakkal. Este nem sikerült a faszi nyomára találni, így még “tudtak aludni.” Másnap aztán az elrabolt faszi egy inge darabja volt fellelhető 10 deka leakciózott csirkemájjal a belsejében. A nő sikongat, el akarja hitetni a nézővel, hogy ez a valóság, aznap éjjel emberi ordításra lettek figyelmesek. Gondolom, úgy, hogy megbeszélték a halott faszival kamerán kívül, hogy most menjen távolabb ötven méterre és kezdjen el ordítani, mintha becsípte volna a fitymáját az ülőke alá. Ekkor maradék két tehetségtelen hősünk nagy sikongatás kíséretével végül megmutattak nekünk egy házat, már nagyon, de nagyon reménykedtem, hogy látok majd valami érdekeset is, sikongatás, sikongatás, beléptek a házba, valakinek a tarkóját mutatták a nagy távolban, majd lassan, mondom LASSAN, mintha zuhant volna a kamera, de igazából csak a kezükkel úgy irányították, hogy úgy tűnjön. Hát igen, ha leesett volna, nem biztos, hogy túlélte volna az a huszadik századi gépezet, és korántsem biztos, hogy túlélte volna ez a “minőségi tartalom”, amit e nemes gép rejt. Aztán egy ideig bambultuk a sötét, de inkább full fekete képernyőt, izgulva, hogy vajon most mi fog történni. Talán valami bumm? Vagy előbújik a boszorkány? Esetleg egy bejátszás az eltűnt fasziról? Esetleg belenéz a kamerába és mondja véres testtel-, fejjel, hogy “Élek!”? Nos? Lehet tippelni. De nem. Itt a vége és pörgött a stáblista.

Ez egy hihetetlen minimalista, monoton, szégyenteljes “film” volt, ami nem érdemli meg a nézőit. Ilyen filmet bárhol, bárki össze tud dobni, hiszen semmi nem kell ehhez, csak pár hülye és egy kamera. Teljesen élvezhetetlen, aki unalomból nézné meg, az még jobban unatkozik majd, mert semmiről nem szól ez a film. “Kis költségvetésű”, de ennyire? Ez már azért is szomorú, mert léteznek improvizált, magyar, igen magyar filmek, amiknek magasabb az élvezeti értékük, mint ennek a szarnak, sőt, a szememben felérnek az Üvegtigris, Kútfejek stb.-vel, mert azok felvették az állami pénzt, hogy előállítsák a szemetüket, a YouTube-on megjelenő amatőr filmesek pedig nem. Minden elismerésem az övék.

Mi újság a második résszel?

Ebben már kaptunk elfogadható jeleneteket. De álljunk meg egy hangyafingnyit. Tehát úgy kezdődik a film, hogy milyen sikeres volt az első rész, igazi kasszasiker, az emberek meg vannak bolondulva érte, sokan elkezdik utánozni a három fiatalt stb. Most kimegy oda picit több fiatal, mint eddig, de a szisztéma ugyanaz. Az a dohányos, síron fekvő, fullos pánk csaj volt talán a legcikisebb szereplő, de hát az egyetlen “forma” is, hiszen ezáltal, legalábbis engem, sokszor elkapott a röhögőgörcs tőle. De haladjunk már, miután a fűvel és a sörrel meg lett győzve, hogy ő is jöjjön az erdőbe, útra is keltek, a főfaszinak pedig volt az erdő közelében, egészen véletlenül egy nyaralója, ahol fegyvereket, meg kamerákat tartott.. Micsoda véletlen. Most már azért nem olyan drasztikus a történet, mint legutóbb, hogy egész végig csak szimpla kamerafelvételeket láttunk, hanem most már rendesen filmszerű. Így nekik is volt egy örömteli estéjük (még az erdőben), ahol csak az látszik, hogy hullarészegre isszák magukat, meg betépnek, ..gratulálok.. A TERHES NŐ IS IVOTT! Micsoda ellentmondás ez?!!! Nem csoda, hogy elvetélt.. Reggel a sátorból kikelve arra kapják fel a fejüket, hogy a kamera összetört, a felvételeket pedig csak kedvenc pánk csajunk tudta, hogy hol van, mert megálmodta, vagy mi.. És ahelyett, hogy ő ment volna oda kiszedni, inkább csak nézte, ahogy odavonul a kamerás, nyaralós faszi, és kiássa. Ez így elég cink.. Kicsit sem gyanús. Térjünk át arra a részre, mikor már megérkeztek a “bunkerbe”. Szóval tökig fel vannak fegyverkezve, még űrhajós kaját is tartanak. Van sok izgalmas, szaftos rész. Nem mondható el arról a kazettáról, amiben visszafele játszva minden kiderül. Ha nem a cselekményeket figyelitek, hanem a dátumot és az időt, akkor minden-minden illúzió odalesz… Össze-vissza jár az idő, de visszafele soha sem. Az pedig, hogy a végén a zsernyákok őrizetbe vették a turistagyilkos, feleséggyilkos pasast, meg a többit, azt sütötte el a film, amit a legkönnyebb, hülyének nézte a közönséget, belehazudott a pofánkba! A feleséggyilkos láthatólag előzőleg véletlenül hagyta a terhes feleségét felakasztódni, de aztán a rendőrörsön minden felvétel a visszájára fordul. Mintha a rendező azt mondaná: ” – Heheee! Mindannyian bevettétek! Ez történt igazából!”

Rendezőúr, kapja be! Kétszer esélyt adtak az emberek, hogy Ön végre valami jó filmet adjon ki a kezéből és sokan megint csalódtunk. Ne is törje a fejét harmadik részen, én már biztos nem fogom megnézni.

Köszönöm. (Vagyis nem!)