Nyakamon az érettségi

Szerbusztok, Testvéreim! Boldog új esztendőt!
Sajnos, vagy nem sajnos, amíg engem ekkora súly terhel, sajnos egy gramm időm sincsen bármi új feltöltést felraknom, pedig nincs már sok hátra, az anyag megvan, már csak le kell gépelnem, ömleni fognak ide azok, amiket csináltam, esetlegesen szerepem esett bennük. Igazából azt sem tudom, hol kezdjem. Bettinával töltöm majdnem minden időmet. Sajnos még a saját hobbimra is, az írogatásra oly csekélyke időm van, hogy mindig azt érzem, minek kezdjek bele, ha nem tudom befejezni, amúgy is van elég problémám, gimnáziumnak hívják. Nem a tanulás az, amit rühellek. Nem is a tanárok…. Hanem az, hogy nap, mint nap be kell járni, fellépcsőzni, tűrni, és ha ezeket a kellemetlenségeket nem teszem meg, mehetek közmunkára és megbélyegzem az életem a szegénységgel. Mert semmibe veszik már azt, aki ír. Mi dolog már egyhelyben elkényelmesedve írni azt, ami épp az ember kedvében jár.? Kár.. Ez bizony kár. Szóval ez az oldal tényleg még egy picit várat magára. Még nem jött el az időm, és mivel ez az én oldalam, zengeni fog majd, mikortájt eljön az ideje.
Viszontlátásra!

a