«

»

aug 16

Trianon, Bevándorlás, Himnuszok

Az a helyzet, hogy már hosszú ideje terveztem, hogy írok a blogomba ezzel kapcsolatban, mert úgy érzem, volna itt mit tárgyalni ezekről a dolgokról. Kezdjük a bevándorlásokkal. Tehát a mi  történelmünk a mai hivatalos álláspontok szerint azt mondja, hogy itt avarok voltak, jött a tatár járás 896-ban. Tehát mi, a finnugor nép leszármazottjai vagyunk ugor ágon, közvetlen nyelvrokonaink a hansi, mansi, ezek régies néven vogul és osztjákként voltak ismertek. E nyelvek a legkomolyabb szinten kihalófélben vannak. Nekünk nincsenek közvetlen nyelvrokonaink geográfiailag.. Mint a németek és osztrákok, mint a csehek és a szlovákok, mint az oroszok és ukránok, szerbek és bosnyákok és még sorolhatnám. Nekünk van egy (minden tekintetben) távoli nyelvrokonunk. És kizárólag nyelvi szinten rokonok, hiszen se kinézetre, se kultúrára nem hasonlítanak ránk, ők maguk viszont nagyon szépen szót értenek az észtekkel, tehát nekik pedig az észtek a legközelebbi rokonuk, hiszen ott van tőlük délre, és szinte a nyelvük is kb. annyiban tér el, mint mondjuk egy belga a franciától.

A lényeg az, hogy ránk van aggatva, hogy az Urál-hegység vidékéről, ami a mostani Oroszország kellős közepén van, onnan vándoroltunk ide. Keveredve útközben a besenyőkkel stb. De ha az ember megpróbál józan ésszel gondolkodni, akkor eljut oda, hogy az lehetetlen, hogy a tatárjárás előtt tök üres lett volna az egész Kárpát-medence. Az avar rejteke. Legfőbbképp a Kárpát-medence peremein élhettek a hegyvidékeken, gondolatom szerint ugyanolyan normál európai nép(ek), mint a németek, ne feledjük, hogy milyen sok tartományból áll a mai Németország, ha csak a két legismertebbet említem, Poroszország, Bajorország. Mi semmiképpen sem lehetünk szlávok. és én nem csupán a tatárokat tekintem az őseimnek, hanem azokat a népeket is, akik már eleve itt éltek és keveredtek.

Másfelől nem tudni, miért, de minden nép nyugatra vándorol a mai napig. Nem csak a tatárok, egyáltalán Kolumbusz a börtönrabokkal, aki ugyan Indiába tartott, de valami sokkal nagyobbat talált. Ő általa lett az amerikai bennszülöttek neve indián, mégis a kontinens nevét nem róla nevezték el, hiszen nem volt azzal tisztában, hogy az nem India. De Kolumbusz előtt jártak már ott a vikingek is, de ők mit értenek hozzá.? 🙂

Az iszlám, mint vallás is nyugat fele haladt, a gibraltári szoros felé, majd megismerte Spanyolország is, és nem rasszból mondom, de a saját gondolatom szerint a spanyolok bőrszíne azért sötétebb a többi európai népnél, mert keveredett az iszlámmal.  Na most az afrikaiak, hogy elvándorolnak Londonba és Franciaországba, ez végülis a “visszanyal a fagyi” taktika. Ezek a híres, neves, gyarmatosító népek saját nyelvüket adták alárendeltjeiknek, teljesen természetes, hogy a mostani demokrácia és liberalizmus nevében odamennek a jobbágyok leszármazottjai, ahol “anyanyelvén” beszélnek és még jobban is élnek.

Beszélnünk kell a trianoni békediktátumról.

Nem volt igazságos. Ez így igaz. Mondani sem kell. És úgy beszélek, mint egy hazafi…

Mi az az ország vagyunk, amelyik minden oldalról magával határos. Nagyon rossz hír az, amit terveznek a románok az ottragadt székelyekkel és csángókkal. Mi azt halljuk, hogy autonómiát kaptak, de a valóság az, hogy megkezdték a beolvasztást. Elrománosítják az ottaniakat. Jó példa erre Kolozsvár. Romániára a szívem mélyén irgalmatlanul haragszom. Vagy nem is haragot érzek. Inkább csalódottságot.

Aki ezt olvassa, én úgy írom, mint testvér a testvérnek. Vegye mindenki tudomásul, hogy teljesen mindegy, hogy hol húzzák meg a határokat. Ember van az egyik oldalon is és a másikon is. Az emberek harciasak és mindenki a maga jussát nézi. Ha belegondolunk, ezáltal született meg egyáltalán a trianoni békeszerződés is.

Most költői kérdés fog elhangzani: Hogy tudná bárki is visszaszerezni a földünket bosszúszomjjal? Haraggal? Megoldás az, hogy YouTube-on szájhősködünk? Nem! Ismétlem, mint hazafi, mondom én nektek, hogy a béke szent. A szájmenéssel azt értük el, hogy az egyik szlovák, tudatlan testvér merte német nyelven ócsárolni az országunkat. Mindenkinek a hozzáállásával van a baj. Minél jobban dühöng a magyar, annál inkább vigyorogva mutat fityiszt egy szerb, vagy egy szlovák. Nem dühöngeni kéne. Haraggal jól látszik, nem oldódik meg semmit.

(Etnikumok: A nagy Magyarországban mindig is voltak etnikumok, kisebb-nagyobb létszámban 15 millió fő, a magyar volt a legnagyobb (54%-kal), második legnagyobb a német, dél felől a horvátok (a harmadik legnagyobb etnikum), szerb, rác, észak, észak-kelet felől a tótok, ruszinok, kelet felől egészen a Tiszántúltól románok is előfordultak. ) Amúgy pedig nagyon jól megfértünk együtt abban a szép hatalmas Magyarországban. Ha nagyon Echo tv beütésű szeretnék lenni, akkor azt is mondhatnám, összeugrasztott minket a Globális pénzügyi háttérhatalom.

A körülöttünk lévő országokkal az unió révén némileg szövetségben vagyunk most. Tudniillik, nem olyan jó itt a fizetés, mint a szlovákoknál, de még mindig a románok fölött teljesítünk. Pici országunk maradt, miután a kétharmad részét lecsatolták, így maradt, ha jól emlékszem, 93.000 négyzet-kilométer a mi részünkön. 9 millióan maradtunk, a magyarokat bezavarták eredeti otthonukból az “új Magyarországba.” Én mondom, ez elég szomorú.

De ami azt illeti, jobb volna inkább megbecsülni azt a kicsit, ami megmaradt, fejleszteni az ipart. Nem a múltban élni, hanem a jelenre koncentrálni, hogy a jövő kivirágozhasson. Ez csak BÉKÉBEN működik. Meg abban, hogy az állam nem ad el bagó pénzekért magyar földet külföldi tulajdonra.  Sajnos ahogyan bejött a kapitalizmus az országunkba, a szabad verseny, sorban tette tönkre a hazai iparokat.

Legyen utoljára pár szó a himnuszokról, mert azt is felírtam címként… Én igazából valamit nem értek, de csak, mint érdekesség, osztom meg veletek. A himnuszok dallama is vándorol. Kezdjük, ami a legközelebb áll hozzánk, a monarchia himnusza, ki tudná elfelejteni azt a dallamot.? Nem veszett el, csak átalakult. Az lett a mai német himnusz. Még érdekesebb, hogy a régi német himnusz a mai brit himnusz. Mellékesen jegyzem meg, hogy az én arcomra harag helyett inkább csalfa mosolyt csal az, hogy a szlovákok azt a Bartók dalt ellopták. Ezt nem lopásnak érzékelem, hanem a szlovákok fantáziátlanságát, s végül a nagy testvérhez fordulván meghallottak egy isteni dallamot a levegőben, amire rámutatván a szlovák országház szívében megszólalt a pici hang: – Ennek kell lennie a himnuszunknak! Olyan kecses és érzelmes.  A himnusz pedig egy falat az országból, egy falatnyi büszkeség, egy emlék, amit minden más országnak fel tudunk mutatni, hallatni a saját szívünk dalát a saját anyanyelvünkön. Így hát e szempontból a szlovákok szíve dala egy magyar népdalfeldolgozás. Így legalább emlék marad számunkra is, hogy valaha mi egy ország voltunk. (((Nagyon érdekes, hogy mi, a magyarok nem vagyunk szlávok, (Hitler rosszul tudta!) Hiszen körülöttünk nagyon sok olyan nép van, akik szlávok: Horvátok, szerbek, ukránok, szlovákok.)))

Ez csak egy gondolatmenet volt. Gondold tovább és írd le nekem. Minden hozzászólást elolvasok és nagy szívvel válaszolok rájuk. Az én célom nem a meggyőzés, hanem az elgondolkodtatás. 🙂 Egy órányi gondolatmenetet olvashattál most. Megyek aludni, mert már hajnalodik. Isten veletek!